<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>sc3w</title>
	<atom:link href="http://www.sc3w.net/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.sc3w.net</link>
	<description>&#34;Ha csak az ismert dolgok érdekelnének, lakatosnak mentem volna.&#34;</description>
	<lastBuildDate>Sun, 10 Apr 2011 11:41:40 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.1</generator>
		<item>
		<title>Ubuntu és Windows egyszerre.</title>
		<link>http://www.sc3w.net/ubuntu-es-windows-egyszerre/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/ubuntu-es-windows-egyszerre/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 10 Apr 2011 11:41:40 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Én ezt így cinálom...]]></category>
		<category><![CDATA[Kütyük]]></category>
		<category><![CDATA[Ubuntu]]></category>
		<category><![CDATA[VirtualBox]]></category>
		<category><![CDATA[Windows]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=446</guid>
		<description><![CDATA[
Szeretek ingyenes, nyílt forráskódú szoftvereket használni ezért kb. három hónapja rászántam magam, hogy végleg parkolópályára állítsam az oly sok éven keresztül használt Windows -t, amelyen már a legtöbb feladatot csak úgy reflexszerűen végeztem el. Úgy döntöttem, hogy helyette Ubuntu linuxot telepítek a gépemre, mivel azt már valamelyest ismertem, korábban volt ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p>Szeretek ingyenes, nyílt forráskódú szoftvereket használni ezért kb. három hónapja rászántam magam, hogy végleg parkolópályára állítsam az oly sok éven keresztül használt Windows -t, amelyen már a legtöbb feladatot csak úgy reflexszerűen végeztem el. Úgy döntöttem, hogy helyette Ubuntu linuxot telepítek a gépemre, mivel azt már valamelyest ismertem, korábban volt már dolgom vele.</p>
<p>Meg is történt a nagy átállás és örültem neki mint kisgyerek a játéktraktornak, de hamar rádöbbentem, hogy egy törzsgyökeres Windows felhasználó nehezen tud élni a Májkroszoft oly nagyrabecsült operációs rendszere nélkül <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_sad.gif' alt=':(' class='wp-smiley' /> . Hát, az Ubuntu nagyon tetszett, úgyhogy semmiféleképpen nem akartam vissza telepedni a jó öreg Windowsra, viszont volt néhány Windowsos szoftver amelyekre mindenképpen szükségem volt. Alternatív megoldásra volt szükség. S mivel ezen a téren válógatós vagyok, a Winie pszeudó Windows megoldását el is vetettem jó messzire. Jöhetett helyette a Windowsról már ismert VirtualBox, amely szerencsére Ubuntun is fut és csupán annyi volt a dolgom hogy egy virtuális gépet hozzak létre és arra telepítsem a Windows -t.<br />
Nem nagy ügy, de az eredmény káprázatos.</p>
<p>Ubuntun létrehoztam két munkaasztalt, egyikre belőttem a VirtualBox -os Windows 7 -est teljesképernyőn és a másik megmaradt az Ubinak. Így most gyakorlatilag egy mozdulattal tudok váltani az Ubuntu és a Windows között. A virtuális gépnek hozzáférési jogot adtam az összes adattárolóhoz és particióhoz így a két operciós rendszer között az adatátvitel problémája is meg van oldva. </p>
<p>Ha elég kockák vagytok hozzá, akkor mindenképpen próbáljátok ki. Első alkalommal csak egy jó élmény, utána viszont hatalmas kényelem, úgyhogy megéri összebarkácsolni. <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/ubuntu-es-windows-egyszerre/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Goldenblog 2010 &#8211; IT top 50</title>
		<link>http://www.sc3w.net/goldenblog-2010-it-top-50/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/goldenblog-2010-it-top-50/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 14 Jul 2010 14:57:21 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Egyéb]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=393</guid>
		<description><![CDATA[
A HVG.hu az idén 6. alkalommal szervezi meg a Goldenblog névre hallgató blogversenyt. Az idei versenyen a Web divelopmönt is nevezésre kerül és most érkezett a hír, hogy fel is került a blog az IT kategória 50-es listájára, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy továbbjutott a versenyen. A következő napokban fog ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p>A HVG.hu az idén 6. alkalommal szervezi meg a <a href="http://goldenblog.hu">Goldenblog</a> névre hallgató blogversenyt. Az idei versenyen a Web divelopmönt is nevezésre kerül és most érkezett a hír, hogy fel is került a blog az IT kategória 50-es listájára, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy továbbjutott a versenyen. A következő napokban fog kiderülni, hogy az <a href="http://www.goldenblog.hu/2010/it-blogok-50-es-listaja-es-nyeremenyek">50 blog</a> közül melyik a zsűri által legjobbnak ítélt 10. </p>
<p>Én személy szerint már ennek az eredménynek is örülök, mivel mindenképpen egy hiteles visszajelzésnek tartom, hogy jó úton halad a blog. Kíváncsian várom a végeredményt és ez úton gratulálok a többi, 49 blog szerzőjének is. <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_wink.gif' alt=';)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/goldenblog-2010-it-top-50/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Szabadúszás: hogyan boldogulhatsz?</title>
		<link>http://www.sc3w.net/szabaduszas-hogyan-boldogulhatsz/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/szabaduszas-hogyan-boldogulhatsz/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 03 Jul 2010 12:38:39 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Véleményem]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=356</guid>
		<description><![CDATA[
Mint a szellemi tevékenységek többségét, a programozást is lehet saját zsebre, szabadúszóként művelni. Azok a programozók akik úgy döntenek, hogy ezt az utat választják, többnyire gyorsan rádöbbennek, hogy bizony ez sem egy &#8220;gazdagodj meg gyorsan, munka nélkül&#8221; típusú életforma.&#160; Ebben a bejegyzésben tömören össze szeretném foglalni, hogy szerintem mi szükséges ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p>Mint a szellemi tevékenységek többségét, a programozást is lehet saját zsebre, szabadúszóként művelni. Azok a programozók akik úgy döntenek, hogy ezt az utat választják, többnyire gyorsan rádöbbennek, hogy bizony ez sem egy &#8220;gazdagodj meg gyorsan, munka nélkül&#8221; típusú életforma.&nbsp; Ebben a bejegyzésben tömören össze szeretném foglalni, hogy szerintem mi szükséges ahhoz, hogy valaki szabadúszó programozóként kezdjen tevékenykedni, lehetőleg sikeresen. Azoknak, akik most kezdik el ezt a tevékenységet, vagy a közeljövőben szeretnének belevágni, néhány gyakorlati tanácsot is próbáltam megfogalmazni, saját és ismerőseim tapasztalatai alapján.<span id="more-356"></span></p>
<p style="text-align: center;"><a href="http://sc3w.net/wp-content/uploads/2010/07/FirsttimeBuyer460.jpg"><img class="aligncenter" style="margin-top: 10px; margin-bottom: 10px;" title="Szabadúszó" src="http://sc3w.net/wp-content/uploads/2010/07/FirsttimeBuyer460.jpg" alt="" width="460" height="276" /></a></p>
<p>Először is nem árt, ha tud programozni. Szerencsére (vagy ha úgy tetszik, sajnos) weblapok tekintetében manapság már csak a <strong>minőségi munkára vevő az ügyfelek többsége</strong>. Persze sokan nem tudják még, hogy mit is jelent az, hogy egy weblap jó minőségű, ők azok, akik valószínűleg azt sem tudják, hogy milyen weblapot szeretnének, vagy egyáltalán mire szeretnék használni azt. Amennyiben ez lehetséges, saját időd és energiád megtakarítása érdekében próbálj inkább az első, minőségi weblapokat előnybe helyező, informált ügyfelekre fókuszálni. Persze csakis akkor, ha úgy érzed, hogy a minőségi munkát valóban biztosítani tudod. Ennek szakmai és anyagi téren, egyaránt hasznos következményei vannak. Ha minőségi munkákat állítasz elő, akkor idővel szakmailag ismert, elismert, keresett személy leszel, akinek szemrebbenés nélkül hajlandóak az ügyfelek többet is fizetni, a jobb eredmény reményében. Ne sajnáld a plusz időráfordítást, hogy optimalizáld, jobbá tedd a kódjaidat,&nbsp; a felületeket és általában a weblapokat, szoftvereket, amelyeket létrehozol. Minden értelemben kifizetődik.</p>
<p>Egy másik kérdés, a kezdet: <strong>hogyan szerezd meg az első ügyfeleket </strong>és mire figyelj ezen a ponton? Jó kiindulási pontok a különböző amerikai, vagy nyugat-európai (magyarul még nem láttam jól működő hasonló szolgáltatást) szoftveripari projektekre kiélezett online piacterek (elance.com, odesk.com, scriptlance.com stb.). Ezeken az oldalakon nap mint nap rengeteg új projekt jelenik meg. A projektekre a programozók árajánlatokat küldenek és a megrendelő kiválaszthatja, hogy melyik programozóval vitelezi ki a munkát. A választás nem mindig a legolcsóbb ajánlatra esik, általában a jó ár-minőség arány az elsődleges döntési szempont. Mivel ezeknek a szolgáltatásoknak a keretében működik egy értékelési rendszer, amely segítségével a projekt végén az ügyfél és a szakember értékelhetik egymást, fontos megemlíteni, hogy az első projektek megnyerése (értékelések, visszajelzések hiányában) nem könnyű. Csak azt tudom javasolni, hogy ne add fel a próbálkozást. Először kis projektekre, részfeladatok ellátására pályázz (10-30$ összegben), majd ha 5-10 pozitív értékelést megszereztél már, akkor jöhetnek a komolyabb, több időt és nagyobb bevételt jelentő pályázatok. Természetesen ahhoz, hogy a fent említett szolgáltatások keretében ügyfeleket szerezhess, legalább egy középfokú angol nyelvtudás (írás/olvasás) szükséges.</p>
<p>Tehát meg vannak az első lépések, minden jól megy, az ügyfelek elégedettek, gyűlnek a pozitív értékelések. Hogyan tovább ? Az első 2-3 hónap aktív munka után ha kellő számú kis projektet kiviteleztél már (mondjuk 15-öt) és jól végezted a munkádat, akkor megdöbbenve fogod tapasztalni, hogy a munkáid negyedét már nem te kell megszerezd magadnak, hanem téged keresnek meg számodra teljesen ismeretlen személyek, vagy esetleg korábbi ügyfeleid, hogy lenne még munkájuk számodra, elvállalod -e ? Ha ez megtörténik, akkor biztos lehetsz benne, hogy jó úton haladsz a sikeres szabadúszás felé.</p>
<p>Ha már komolyabb munkáid is vannak jó számban, akkor lassan elkezdhetsz gondolkodni a <strong>szakmai oldalad</strong> létrehozásán. Ez mindenképpen tartalmazzon rólad egy rövid és lehetőleg érdekes/egyedi bemutatkozást, az elérhetőségi adataidat, valamint a referencia munkáidat, portfóliódat. Az oldalad népszerűsítésére, ügyfelek csalogatására itt nem térnék ki részletesebben, de rengeteg tipp, ötlet van az interneten a témában (google: online marketing).</p>
<p>Ezzel a lépéssel &#8211; megfelelő reklámozás mellett &#8211; már el is érted azt, hogy több helyről érkezzenek ügyfelek és így a munkaidőd lehető legnagyobb részét ki tudod majd tölteni. Apropó&#8230; munkaidő! Szabadúszóként a saját magad főnöke vagy, akkor dolgozol amikor szeretnél. Azonban gyakran hallom szabadúszóként tevékenykedő ismerősöktől, hogy nem könnyű ám <strong>jól beosztani az időt</strong>, főleg akkor nem, ha a munka mellett tanulsz, esetleg gyereket nevelsz. Arról nem is beszélve, hogy mindenki folyamatosan félbeszakít, megzavar a munkádban, mert te úgyis szabadúszó vagy és majd később befejezheted. Erre egy bevált módszert, hogy minden nap jelölj ki egy bizonyos időt a munkára és ilyenkor lehetőleg csak azzal foglalkozz. Ha teheted bérelj egy irodát és oda járj be naponta, vagy ha nem, akkor keress egy kellemes, nyugodt kávézót, ahol van ingyen wifi és járj oda dolgozni. Így az ismerőseid is tudni fogják, hogy most éppen &#8220;munkában vagy&#8221; és nem fognak zavarni. Jól működik.</p>
<h2><strong>Előnyök szabadúszóként:</strong></h2>
<ul>
<li>Akkor és annyit dolgozol, amikor és amennyit szeretnél</li>
<li>Az alkalmazotti léthez viszonyítva (jó esetben) kedvezőbb jövedelem</li>
<li>Otthonról is végezhető munka</li>
<li>A saját magad főnöke vagy</li>
</ul>
<h2><strong><strong>Hátrányok szabadúszóként:</strong></strong></h2>
<ul>
<li>Nem annyira stabil és biztonságos jövedelemforrás, mint alkalmazottként</li>
<li>Meg kell tanulni jól beosztani az idődet</li>
<li>Az elején nehéz ügyfeleket szerezni</li>
</ul>
<p>Röviden összefoglalva szerintem ezek az alaptudnivalók a szabadúszóként való munkavállalásról. Kiegészítő ötleteket, további tippeket, hasznos tanácsokat és kérdéseket kérlek ezúttal is hozzászólások formájában küldjetek.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/szabaduszas-hogyan-boldogulhatsz/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Egy kis játék: online kép &#8594; html konvertáló</title>
		<link>http://www.sc3w.net/egy-kis-jatek-online-kep-html-konvertalo/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/egy-kis-jatek-online-kep-html-konvertalo/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 18 Jun 2010 20:46:41 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Kütyük]]></category>
		<category><![CDATA[Webfejlesztés]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=338</guid>
		<description><![CDATA[
Készítettem egy kis php scriptet, ami gyakorlatilag képes átalakítani a képeket html kóddá. Egy kissé romlik a minőség és megnő a kép mérete, de szerintem érdekes cucc. Gyakorlatban valószínűleg nem igazán lehet hasznát venni, de most nem is ez a lényeg. Csak játszadozzatok vele Itt elérhető az online felület: http://www.sc3w.net/sc3w.lab/image_to_html/]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p>Készítettem egy kis php scriptet, ami gyakorlatilag képes átalakítani a képeket html kóddá. Egy kissé romlik a minőség és megnő a kép mérete, de szerintem érdekes cucc. Gyakorlatban valószínűleg nem igazán lehet hasznát venni, de most nem is ez a lényeg. Csak játszadozzatok vele <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /><br />
Itt elérhető az online felület: <a href="http://www.sc3w.net/sc3w.lab/image_to_html/">http://www.sc3w.net/sc3w.lab/image_to_html/</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/egy-kis-jatek-online-kep-html-konvertalo/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>4</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Mesterséges intelligencia: a következő fegyver ?</title>
		<link>http://www.sc3w.net/mesterseges-intelligencia-a-kovetkezo-fegyver/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/mesterseges-intelligencia-a-kovetkezo-fegyver/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 04 Jun 2010 21:19:52 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Egyéb]]></category>
		<category><![CDATA[Filozófálgatás]]></category>
		<category><![CDATA[Tudomány]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=297</guid>
		<description><![CDATA[
A mesterséges intelligencia az agykutatással párhuzamosan rohamosan fejlődik. Újabbnál újabb algoritmusokat, neuronháló megvalósításokat és egyéb nagyon érdekes dolgokat találnak ki a fejlesztők, tudósok, kutatók. Lassacskán már nem csak tudományos fikció lesz az önállóan tanuló robot, a felhasználó igényeihez magától alkalmazkodó szoftver vagy az interneten keresztül a vásárlást is lebonyolító hűtőszekrény. ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p><a class="colorbox-297" href="http://sc3w.net/wp-content/uploads/2010/06/ai.jpg"><span class="wpGallery"><img class="alignleft" title="Asimo Mesterséges Intelligencia" src="http://sc3w.net/wp-content/uploads/2010/06/ai.jpg" alt="" width="184" height="259" /></span></a>A mesterséges intelligencia az agykutatással párhuzamosan rohamosan fejlődik. Újabbnál újabb algoritmusokat, neuronháló megvalósításokat és egyéb nagyon érdekes dolgokat találnak ki a fejlesztők, tudósok, kutatók. Lassacskán már nem csak tudományos fikció lesz az önállóan tanuló robot, a felhasználó igényeihez magától alkalmazkodó szoftver vagy az interneten keresztül a vásárlást is lebonyolító hűtőszekrény. De vajon mindezt a tudást, amelyet az elmúlt néhány évtizedben a mesterséges intelligenciával kapcsolatban megszereztünk (és jelenleg is szerzünk), az emberiség javára, vagy éppen annak elpusztítására fogjuk felhasználni ? <span id="more-297"></span>Sajnos a történelemben nem egy olyan eset volt, amelyben az adott kor legjelentősebb találmányait fegyverként (haditechnikában) használták fel, holott korántsem ez a felhasználási terület lett volna a leghasznosabb az emberiség számára (gondoljunk csak az atommag tanulmányozásából származó eredmények felhasználására &#8211; atombomba). Sajnos a mesterséges intelligencia fejlődése egyre több és egyre pontosabb fegyver létrejöttében is szerepet játszik. Fontos megemlíteni, hogy a hadügyi fegyvereken túl, &#8220;más típusú&#8221; fegyverek készítésére is alkalmas ez a technológia és én ezekben a fegyverekben látom a valódi veszélyt. Hogy a korábban említett hűtőszekrényes példánál maradjak, valóban nagyon hasznos dolog, hogy a hűtőszekrényünk tudja, hogy mi hiányzik belőle és pótolja a hiányt, azonban nem kell elfelejteni azt sem, hogy ha a hűtőszekrényünk tudja, hogy éppen mire van szükségünk, akkor semmi akadálya annak, hogy ugyanezeknek az információknak más személyek vagy éppen szervezetek, vállalatok is a birtokába kerüljenek, különböző hálózatokon vagy éppen az interneten keresztül. Gyakorlatilag az életünk minden egyes apró részlete megfigyelhetővé és ezzel együtt irányíthatóvá is válhat. Ennek a technológiának az elterjedésével már nem csak poénszámba menne az a kijelentés, hogy &#8220;én az is megmondom mit ettél ma reggelire&#8221;. Őszintén szólva annak ellenére, hogy szerintem elég jól ismerem a különböző szoftvertechnológiákat és az interneten,  kissé aggódom a fent említett dolgokért, ugyanis egy ennyire új technológiára és annak elterjedésére nincs felkészülve a világ sem jog szinten (törvények, szabályok tekintetében) sem felhasználói szinten (hogyan használjuk az okos eszközeinket). A fejlesztő cégek természetesen arra fogják buzdítani az amúgy is &#8220;megosztási mániában&#8221; (vagy nevezhetném sharemaniának is) szenvedő ügyfeleiket, hogy minél több információhoz adjanak hozzáférést számukra. Ha ez megtörténik, akkor soha nem látott szinten befolyásolhatóvá válnak az emberek, mivel az említett információkból nagyon pontosan meghatározhatóvá válik a személyiségük. Gyakorlatilag tudtuk nélkül azt fogják tenni, amit a különböző cégek diktálnak nekik és hogy egy kis sci-fit is csempésszek a dologba, lehetséges, hogy a robotok így értelmesebbé válhatnának az embereknél, mivel mi egyre inkább lefejlődnénk. Félreértés ne essék, én nem vagyok a tudomány ellen, csupán vázolni szerettem volna egy lehetséges árnyoldalát is a mesterséges intelligencia csodálatos technológiájának. Természetesen egy abszolút szélsőséges esetet vettem alapul, tehát aggodalomra egyelőre semmi ok, ugyanis addig semmilyen probléma nincs, amíg eszközeinket ésszerűen, megfontoltan vesszük igénybe, legyen szó egy egyszerű mobiltelefonról vagy éppen egy bonyolult robotról. Mi a véleményetek erről a problémáról?</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/mesterseges-intelligencia-a-kovetkezo-fegyver/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>9 használhatósági aranyszabály</title>
		<link>http://www.sc3w.net/x-hasznalhatosagi-aranyszabaly/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/x-hasznalhatosagi-aranyszabaly/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 01 Jun 2010 19:43:41 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Felhasználói felületek]]></category>
		<category><![CDATA[Design]]></category>
		<category><![CDATA[Használhatóság]]></category>
		<category><![CDATA[optimalizálás]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=298</guid>
		<description><![CDATA[
Ezelőtt 10 évvel, ha egy magyar IT szakember megpróbált volna használhatóságról beszélni egy weblap megrendelőnek, valószínűleg az ügyfél jóízűen nevetett volna és egy legyintéssel letudta volna a felhasználói felület használhatóságának problémáját. Ehez képest manapság, már egy átlagos vállalati weblapon is fontos, hogy a felhasználói felület úgy legyen kialakítva, hogy az ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p>Ezelőtt 10 évvel, ha egy magyar IT szakember megpróbált volna használhatóságról beszélni egy weblap megrendelőnek, valószínűleg az ügyfél jóízűen nevetett volna és egy legyintéssel letudta volna a felhasználói felület használhatóságának problémáját. Ehez képest manapság, már egy átlagos vállalati weblapon is fontos, hogy a felhasználói felület úgy legyen kialakítva, hogy az egyszerűen használható, könnyen kezelhető legyen, sőt ennek a problémának a megoldására már egy külön üzletág és ezzel együtt egy külön szakma jött létre. Ebben a bejegyzésben a használhatóság legalapvetőbb aranyszabályait próbáltam összefoglalni. Lássuk, mire jutottam. <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> <span id="more-298"></span></p>
<p style="text-align: center;">&nbsp;</p>
<div class="wp-caption aligncenter" style="width: 296px"><img class=" " title="Steve a gorilla" src="http://sc3w.net/wp-content/uploads/2010/06/steve-the-gorilla.png" alt="Forrás: www.uiweekly.com" width="286" height="316" />
<p class="wp-caption-text">Kép forrása: www.uiweekly.com</p>
</div>
<h2>Aranyszabályok:</h2>
<ol>
<li><strong>A webdesign nem művészet, hanem tudományág.</strong> A weblap letisztult, fölösleges design elemektől mentes kell legyen, de ennek ellenére pozitív benyomást kell keltenie, esztétikus, kellemes megjelenésével. A színeket és árnyalatokat úgy kell használni, hogy azok a látogatót &#8220;vezessék&#8221; az oldalon. A fontos részeket ki kell emelni élénk színekkel, a kevésbé&nbsp; fontos részeket pedig háttérbe kell szorítani halvány, &#8220;meglapuló&#8221; színekkel.&nbsp;</li>
<li>Az oldal lényegi, tartalmi részének a <strong>háttere</strong> lehetőleg<strong> fehér legyen</strong>, a fehér háttérre pedig <strong>fekete betűkkel írjunk</strong>. A betűtípus képernyőről is jól olvasható legyen, lehetőleg ne &#8220;lábas&#8221; betűtípust válasszunk, mint például a Times New Roman, hanem díszítés nélkülit, mint például az Arial, vagy Verdana. A betűk méretét relatívan határozzuk meg (ne <em>px</em> -be, hanem <em>em</em> -be), mivel napjainkban már nem beszélhetünk egységes monitorméretről, az abszolút méretezés pedig egyes monitorokon kicsinek bizonyulhat.</li>
<li>A szöveges tartalomból <strong>a fontosabb </strong><strong>kulcsszavakat bátran emeljük ki</strong>, mivel a felhasználók általában csak végigfutnak a szövegeken, nem olvassák el azokat. Ha kiemeljük a kulcsszavakat, akkor egy első &#8220;szkennelés&#8221; után tudni fogják, hogy érdemes -e végigolvasni az oldalt vagy sem.</li>
<li><strong>A linkek legyenek jól megkülönböztethetőek</strong> a többi szöveges tartalomtól. Ajánlott sötétkék színnel jelölni őket, mivel kutatások azt bizonyítják, hogy ezt a színt a felhasználók a linkekkel azonosítják. Továbbá a linkeket aláhúzással is el lehet látni, valamint ha ez az arculatot pozitív irányba befolyásolja, beállíthatjuk, hogy ha az egeret a link fölé viszi a felhasználó, akkor a link szövegének színe megváltozzon (ajánlott szín a piros).</li>
<li>A navigáció (menü) jól látható helyen helyezkedjen el, <strong>a menüpontok neve tömör legyen, de beszédes</strong>. Amennyiben lehetséges használjunk olyan navigációs sávot, amely megmutatja, hogy a felhasználó éppen hol jár a weblapon (Kezdőlap &#8211; Rólunk &#8211; Munkatársaink &#8211; John Smith). A weblap logóját javasolt a főoldalra linkelni.</li>
<li><strong>A weblap tartalommentes háttere sötét színnel legyen kitöltve</strong>, mivel a nagy méretű, élénk színű üres részek elvonják a látogató figyelmét a tartalomról. Kerüljük az olyan flash vagy gif animációkat, amelyek erőszakosan magukra vonják a figyelmet (villognak, gyorsan mozognak, egymással nagy kontrasztban álló színeket váltogatnak stb.). Az automatikusan elinduló videókat vagy zenéket kerüljük!</li>
<li><strong>A képeket ne stíluskódokkal méretezzük át</strong>, hanem egyenesen akkora képeket mentsünk el, amekkorát be szeretnénk illeszteni az oldalba. A nagy méretű, css kóddal lekicsinyített képek&nbsp; megnövelik a weblap betöltődési idejét, az internetfelhasználók pedig a technológiai fejlődéssel egyidőben egyre türelmetlenebbekké válnak. Ajánlott úgy megtervezni az oldalt, hogy maximum 3 másodperc alatt a lényeges tartalmi részek betöltődjenek.</li>
<li>Linkeknél, képeknél és mindenhol ahol szükséges lehet és technológiailag megoldható, javasolt a <strong>felugró &#8220;magyarázó buborékok&#8221;</strong> használata. Segítségükkel a felhasználók könnyebben megérthetik, hogy mit értünk mondjuk egy &#8220;Részletes keresés&#8221; menüpont alatt. Minden képnek állítsuk be az alt paraméterét, amelybe megmagyarázzuk, hogy mi látható a képen, arra az esetre ha valamilyen okból kifolyólag a kép elérhetetlenné válna, vagy a felhasználó szöveges böngészőt használ.</li>
<li>Napjainkban az internet már nem csak számítógépről, hanem különböző <strong>mobil platformokról</strong> (mobiltelefon, PDA, i-Phone, i-Pad, Android stb.) is elérhető, ezért amennyiben tehetjük készítsünk oldalunkról egy <strong>mobil változatot</strong> is, amelyet ezekre a készülékekre élezünk ki. Hogy milyen felületet érdemes ezen hardverekre fejleszteni, arra most nem kívánok részletesebben kitérni (vagy majd talán egy másik bejegyzésben, valamikor).</li>
</ol>
<p>Tömören összefoglalva szerintem ez a modern webfejlesztés 9 alapvető használhatósági szabálya. Amennyiben ezeket a szabályokat betartod, valószínűleg sikerül egy használható weblapot összeállítanod. Sok cég fizet súlyos százezreket azért, hogy ezeket a dolgokat egy magát szakértőnek tituláló személy elmondja, úgyhogy remélem hasznosnak fogjátok tartani ezeket a sorokat. Várom az ötleteket, hogy mi lehetne a 10. szabály. <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/x-hasznalhatosagi-aranyszabaly/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>MVC tervezési minta</title>
		<link>http://www.sc3w.net/mvc-tervezesi-minta/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/mvc-tervezesi-minta/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 30 May 2010 12:32:33 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Programozás]]></category>
		<category><![CDATA[Webfejlesztés]]></category>
		<category><![CDATA[MVC]]></category>
		<category><![CDATA[php]]></category>
		<category><![CDATA[tervezési minta]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=240</guid>
		<description><![CDATA[
Mik azok a tervezési minták ? Úgy, ahogy az életben is a kisgyerek a szülei viselkedéséből tanul (szülői minta), a programozók is egymástól tanulnak, felhasználva munkájukban a mások által tervezett jól működő fejlesztési megoldásokat. Ezekből a megoldásokból lesznek később általánosan elfogadott minták, majd ezen minták alapján terveznek meg különböző alkalmazásokat.&#160; ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<h2>Mik azok a tervezési minták ?</h2>
<p>Úgy, ahogy az életben is a kisgyerek a szülei viselkedéséből tanul (szülői minta), a programozók is egymástól tanulnak, felhasználva munkájukban a mások által tervezett jól működő fejlesztési megoldásokat. Ezekből a megoldásokból lesznek később általánosan elfogadott minták, majd ezen minták alapján terveznek meg különböző alkalmazásokat.&nbsp; A tervezési minták tehát gyakorlatilag olyan fejlesztési megoldások, amelyek a gyakorlatban már bebizonyították, hogy segítségükkel hosszútávon hatékonyan lehet komplex szoftvereket fejleszteni. Meg kell említenünk, hogy egyszerű szoftverek fejlesztésekor a tervezési minták gyakran csak elbonyolítják és megnehezítik a fejlesztés menetét, ezért csupán komplex szoftverek tervezésénél, programozásánál érdemes igénybe venni őket.<span id="more-240"></span></p>
<h2>A Model View Controller (MVC) tervezési minta</h2>
<p>Az MVC tervezési mintát&nbsp; 1979 -ben alkotta meg egy norvég kutató a Xerox kutatói laboratóriumában, miközben a Smalltalk nevet viselő <em>objektum</em> orientált programozási nyelv kifejlesztésén dolgozott. Az MVC gyorsan elterjedt és népszerűvé vált, mivel segítségével úgy írhatunk meg komplex alkalmazásokat (gyakorlatilag programozási nyelvtől függetlenül), hogy az üzleti logikát teljesen elkülöníthetjük a felhasználói felület létrehozására szolgáló kódoktól. Ez a webfejlesztés terén egy különösen hasznos dolog, ugyanis egy magára valamit is adó weblap körülbelül 3-4 évente arculatot vált, viszont ilyenkor valószínűleg nem szeretnének a weblap működésén is változtatni. Az MVC tervezési minta segítségével a weblap CMS rendszerét úgy lehet megtervezni, hogy az interakciós folyamatok módosítása nélkül, új arculatot készíthessünk a weblapnak.</p>
<p>Amint az alcímből is látszik, az MVC a modell, a view és a controller szavak rövidítése.&nbsp; Nem nehéz kitalálni, hogy ez a három szó a tervezési minta három jól elkülöníthető részének a neve. Lássuk röviden, hogy melyik mit jelent.</p>
<h2>Model</h2>
<p>A model &#8211; vagy nevezhetjük üzleti logikának is &#8211; gyakorlatilag olyan algoritmusokat, adatbázis műveleteket foglal magába, amelyek a szoftver szolgáltatásainak működését írják le. Ide tartoznak olyan adatbázis műveletek, mint például a lekérdezések,&nbsp; frissítések,&nbsp; adatok felvitele, törlése, és minden olyan függvény, osztály, kódrészlet, amely valamilyen szinten a szoftver szolgáltatásaihoz kapcsolódik, de semmi köze nincs a vezérléshez vagy a felhasználói felülethez. Fontos megjegyezni, hogy a model kimenete csakis tiszta adat lehet (szöveg, kép, szám, logikai érték stb.).</p>
<h2>View</h2>
<p>A webfejlesztésben a view a weblap vagy webalkalmazás arculatát, a felhasználói felületet jelenti. A view a controlleren keresztül a modeltől, vagy közvetlenül a modeltől kapott adatokhoz egy előre meghatározott arculatot rendel. Nagyon fontos, hogy a view kizárólag a modell által szolgáltatott adatokkal dolgozhat, tehát nem szerepelhet a view részben mondjuk adatbázis lekérdezés, vagy egyéb, adatfeldolgozásra szolgáló kód. A controlleren-en keresztül a felhasználó a view segítségével különböző utasításokat küldhet a modell-nek, amely a kérésnek megfelelő adatokat fogja visszaküldeni a view-nak. Körülbelül így néz ki egy interakciós folyamat.</p>
<h2>Controller</h2>
<p>A controller a view és a model között helyezkedik el és a két modul között történő kommunikációért felel. A controller a view-tól utasításokat kap, majd ezeket az utasításokat &#8220;lefordítja a model nyelvére&#8221; és továbbítja annak. A modell visszaküldi a controllernek az utasítás által kért adatokat, majd a controller ezeket az adatokat továbbítja a viewnak. A controller az egyszerűség kedvéért gyakran nincs külön megvalósítva, egybeolvad a view-al.</p>
<h2>Milyen előnyei vannak az MVC -nek a webfejlesztésben?</h2>
<ul>
<li>Általában a szerveroldali programozást és az arculattervezést két külön személy végzi ezért egymásra vannak utalva. Az MVC segítségével a két feladat egymástól függetlenül, párhuzamosan is elvégezhető, a végén pedig a controller segítségével össze lehet kapcsolni a két különálló részt.</li>
<li>Az arculat és az üzleti logika egymástól el van különítve, így bármelyik különállóan is módosítható.</li>
<li>Ugyanahhoz az üzleti logikához több, különböző platformon működő felhasználó felület is kapcsolható.</li>
<li>Az arculat módosításával nem ejtünk hibát az üzleti logikában</li>
</ul>
<h2>Hátrányai&#8230;</h2>
<ul>
<li>Alapos tervezést és komoly szakmai tudást igényel</li>
<li>A fejlesztési idő hosszabb</li>
<li>Csak komplex alkalmazások fejlesztésénél érdemes igénybe venni</li>
</ul>
<p>Röviden ennyit szerettem volna leírni az MVC tervezési mintáról. Kérdéseket ezzel az alkalommal is hozzászólások formájában várok. <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/mvc-tervezesi-minta/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>4</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>5 ideális WordPress téma webdesignereknek</title>
		<link>http://www.sc3w.net/5-idealis-wordpress-tema-webdesignereknek/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/5-idealis-wordpress-tema-webdesignereknek/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 24 Jan 2010 19:48:09 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Felhasználói felületek]]></category>
		<category><![CDATA[Webfejlesztés]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=236</guid>
		<description><![CDATA[
Összegyűjtöttem 10 ingyenes WordPress témát webdesignereknek. A fő szempont az volt, hogy az arculat színekben és grafikai elemekben gazdag legyen, viszont megfeleljen az alapvető használhatósági elvárásoknak is. 1. Color Paper 2. Colourise 3. Outdoorsy 4. Notepad Chaos 5. Pad Mess (letöltés link) Jó bloggolást !]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p>Összegyűjtöttem 10 ingyenes WordPress témát webdesignereknek. A fő szempont az volt, hogy az arculat színekben és grafikai elemekben gazdag legyen, viszont megfeleljen az alapvető használhatósági elvárásoknak is. <span id="more-236"></span></p>
<p><a href="http://www.smashingmagazine.com/2008/10/30/color-paper-a-free-wordpress-theme/"><strong>1. Color Paper </strong></a></p>
<p><img class="alignnone" title="Theme 1" src="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2010/01/theme1.jpg" alt="" width="500" height="400" /></p>
<p><strong><a href="http://www.bestwpthemes.com/colourise/">2. Colourise</a></strong></p>
<p><img class="alignnone" title="theme2" src="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2010/01/theme2.jpg" alt="" width="500" height="401" /></p>
<p><a href="http://wefunction.com/2008/07/free-theme-outdoorsy/"><strong>3. Outdoorsy</strong></a></p>
<p><img class="alignnone" title="theme3" src="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2010/01/theme3.jpg" alt="" width="490" height="300" /></p>
<p><a href="http://www.smashingmagazine.com/2008/08/20/notepad-chaos-a-free-wordpress-theme/"><strong>4. Notepad Chaos</strong></a></p>
<p><img class="alignnone" title="theme4" src="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2010/01/theme4.jpg" alt="" width="500" height="325" /></p>
<p><a href="http://www.ezwpthemes.com/download/Pad%20Mess.zip"><strong>5. Pad Mess</strong></a> (letöltés link)</p>
<p><strong><img class="alignnone" title="theme5" src="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2010/01/theme5.jpg" alt="" width="500" height="325" /><br />
</strong></p>
<p>Jó bloggolást ! <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_smile.gif' alt=':)' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/5-idealis-wordpress-tema-webdesignereknek/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>2</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Firefox 3.6 &#8211; Mindenkinek más az ízlése</title>
		<link>http://www.sc3w.net/firefox-3-6-mindenkinek-mas-az-izlese/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/firefox-3-6-mindenkinek-mas-az-izlese/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 21 Jan 2010 20:11:24 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Kütyük]]></category>
		<category><![CDATA[Véleményem]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=253</guid>
		<description><![CDATA[
Egy pár órája jelent meg a Firefox 3.6 végleges verziója. Az első látványos javítás a böngésző sebességében figyelhető meg. Érezhetően gyorsabbá vált a szoftver elindítása és a weboldalak betöltése is, a korábbi verziókhoz képest. Webfejlesztő szemmel nézve&#160; az újdonságokat, ki merem jelenteni, hogy a 3.6 -os verzió mérföldkövet képvisel a ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p><a href="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2010/01/personas-preview.png"><img class="alignleft size-full wp-image-254" title="personas-preview" src="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2010/01/personas-preview.png" alt="personas-preview" width="196" height="140" /></a>Egy pár órája jelent meg a <a href="http://www.mozilla-europe.org/hu/">Firefox 3.6</a> végleges verziója. Az első látványos javítás a böngésző sebességében figyelhető meg. Érezhetően gyorsabbá vált a szoftver elindítása és a weboldalak betöltése is, a korábbi verziókhoz képest. Webfejlesztő szemmel nézve&nbsp; az újdonságokat, ki merem jelenteni, hogy a 3.6 -os verzió mérföldkövet képvisel a Firefox és talán a web általános fejlődésében is, mivel új és széles körben alkalmazható technológiák kerültek beépítésre. Ezek közül leginkább a HTML 5 -öt, a CSS 3 -at és a WOOF betütípus támogatás beépítését érdemes kiemelni, amelyek segítségével képek alkalmazása nélkül is igencsak látványos weblapokat lehet felépíteni. Az új szolgáltatások teljes listáját<a href="http://www.mozilla-europe.org/hu/firefox/features/"> itt lehet megtekinteni</a>. <span id="more-253"></span></p>
<p>A Firefox mindig is a testreszabhatóságáról és a biztonságáról volt híres. Jó úton halad a Mozilla, hogy ezt a két egyedinek mondható tulajdonságát még inkább előtérbe helyezze a böngészőnek, ugyanis ezeken a területeken is látványosan javult a szoftver. A <a href="http://www.getpersonas.com/">Persona</a> egy teljesen új, kizárólag a Firefox által kínált, látványos testreszabhatósági lehetőség, amely segítségével egyetlen (!) kattintással egyedi stílust kölcsönözhetünk a böngészőnknek. Érdemes kipróbálni. Ami a biztonságot illeti, a 3.6 -os verzióba elsősorban a kiegészítők biztonságos használatát javították a fejlesztők, hangsúlyt fektetve az elavult kiegészítők biztonságos kezelésére, de természetesen a 3.5-ös verzió összes biztonsági szolgáltatása is megmaradt.</p>
<p>Röviden ennyit a Firefox 3.6 -ról, ezuttal szerintem igencsak jól teljesített a Mozilla. Kíváncsian várom a Firefox 4 -et, amelyet ha nem tévedek, még az idei év második felében piacra fognak dobni. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy hamarosan a Firefox mobiltelefonra szánt változata is megjelenik a piacon, amely szintén nagy sikerre számíthat.</p>
<p>Éljen a nyílt forráskód ! <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_biggrin.gif' alt=':D' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/firefox-3-6-mindenkinek-mas-az-izlese/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Bízzunk a felhasználók kreativitásában !</title>
		<link>http://www.sc3w.net/bizzunk-a-felhasznalok-kreativitasaban/</link>
		<comments>http://www.sc3w.net/bizzunk-a-felhasznalok-kreativitasaban/#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 22 Nov 2009 21:16:13 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Menyhárt Csaba</dc:creator>
				<category><![CDATA[Egyéb]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.sc3w.net/?p=238</guid>
		<description><![CDATA[
Igen, bízzunk benne, mert a legtöbb emberben ott lapul egy kreatív elme, csak éppen a pillanatot várja, hogy kibontakozhasson. Lehet,&#160; hogy ez egy légből kapott kijelentés, valóban nincs semmilyen bizonyítékom rá, hogy igaz lenne, egyszerűen csak így gondolom. Ezért gondolkodom néha azon, hogy miért kell ennyire &#8220;merev&#8221; webalkalmazásokat fejleszteni ? ...]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[
<p><a href="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2009/11/Stimulation-of-creativity.jpg"><img class="alignleft size-full wp-image-246" title="Stimulation-of-creativity" src="http://www.sc3w.net/wp-content/uploads/2009/11/Stimulation-of-creativity.jpg" alt="Stimulation-of-creativity" width="306" height="358" /></a>Igen, bízzunk benne, mert a legtöbb emberben ott lapul egy kreatív elme, csak éppen a pillanatot várja, hogy kibontakozhasson. Lehet,&nbsp; hogy ez egy légből kapott kijelentés, valóban nincs semmilyen bizonyítékom rá, hogy igaz lenne, egyszerűen csak így gondolom. Ezért gondolkodom néha azon, hogy miért kell ennyire &#8220;merev&#8221; webalkalmazásokat fejleszteni ? Miért van az, hogy ennyire kordába kell tartani a felhasználókat ?<span id="more-238"></span> Értem én, hogy minél jobban lehet irányítani őket az oldalon, annál nagyobb lesz a profit, de valószínűleg sok érdekesség kiderülhetne akkor is, ha egy jól körülhatárolt szolgáltatást úgy építenénk fel, hogy a felhasználó dönti el, melyik funkciót mire használja. Mondjuk, nem mondanánk meg neki, hogy &#8220;ez itt a profil lap, ide írd be a nevedet!&#8221;, egyszerűen csak lehetőséget adnánk neki, hogy adatot vigyen be az adatbázisba és a felvitt adatot ott használja fel ahol éppen szeretné. Elég nagy hülyeségnek tűnik, de érdekes lehet az eredmény. Mit művelnének egy ilyen alkalmazással az emberek ? Igen, valószínű, hogy e-mailekkel bombáznák az ügyfélszolgálatot, hogy elromlott az oldal, javítsátok már meg, de a kreatív mag mégiscsak próbálkozna valamivel. Valamivel, amire szüksége van, de még sehol nem talált ahhoz a bizonyos igényéhez platformot. Hmm most éppen azon gondolkodom, hogy ha ezt a bejegyzést publikálom, akkor kényszer zubbonyban fogtok elvinni a gép elől, de az is lehet, hogy van valaki aki érti mire gondolok. Van ? <img src='http://www.sc3w.net/wp-includes/images/smilies/icon_biggrin.gif' alt=':D' class='wp-smiley' /> </p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://www.sc3w.net/bizzunk-a-felhasznalok-kreativitasaban/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

